2017. július 17., hétfő


Makulátlan
Makulátlan:
egy fehér tollpihe, 
a felhő egy karéja,
nyakadban libbenő
sál, és az alma 
hibátlan, fényes héja…
Makulátlan?
A pihe földre hull,
zsenge fű lesz az ágya,
a felhő szürkére vált,
gyöngy-esőt hint a tájra,
sálad leoldja kezem, 
gyűrt selyem-takaró,
mi lehet makulátlan?
talán a hó, míg
meg nem jelennek
benne puha lábnyomok,
s mi emberek sem
vagyunk makulátlanok:
az Élet vásznán egyre
több a szín,az árnyalat,
míg lassan kitisztul
a kép, és már csak 
egy marad…

2017. május 26., péntek


Nyár esti hangulat


Távolból érkezik a hang
- ezüstös kis harang -
elomlik, szétterül a tájon,
mint puha, sötétkék bársony
simul tenyerembe a csend:
odafönt, idelent, lassacskán
eggyé válik, összeolvad az éj
- tücsök zenél -
köveken csobbanó patak
hullámai alatt szunnyadozik
az est, sóhajtva lélegezni
kezd körös-körül a táj, s az
álmodó nyári éj hajnal
csókjára vár...

2017. május 13., szombat


Körforgás

.. egy kőbe zárt virág ...
festett, színes falak
régi templom, amit elnyelt a sivatag
arcképek, kottára
jegyzett dallamok, versek
örök érvényű gondolatok
- nyomok -
amiket emberek véstek
az Idő kerekére...
a kerék forog, s a körforgásnak
soha nincs vége...
segítesz élni, én segítek neked
egymás lelkébe írtunk láthatatlan
jelet, s a Jel - ha igazi volt -
örökre megmarad
- hangok -
- érintések -
- szavak -
érzések, amiket egymásnak
adunk, mert kiválasztottak:
emberek vagyunk - érző
szenvedő, Világot megváltó
lények, küldetésünk a harc
és jutalmunk az Élet...

2017. március 25., szombat

Zöld


Színes tintával
írt regény: Élet
- tiéd, enyém -
smaragd mezők,
levél a fákon,
erdő mélyén
őz hagyta 
lábnyom…
aranyló pettyek
tó vízén,
színbe kódolt
Remény…
tavaszi álmok
ébredése,
új mag vetése,
bársony-
palást a Föld
színén…
vágyott sziget
az Idő tengerén…

2017. március 15., szerda

Szilas Ildikó: Felhő-valcer


(Frederick Chopin: Waltz Rain c. műve nyomán)

Felhő-valcer
- álom-világ -
táncolj a víz-
függönyön át,
hagyd, hogy
arcodba hulló
cseppek, ütemesen
dobolják benned
a vágy ritmusát,
hallgasd a szél
dalát, s táncolj,
táncolj velem,
örvénylő
felhőkön át…

2017. február 24., péntek


Tavaszi reggel

Az éjszaka még vaksötét
bársony-puhán dereng az ég,
s alig pirkad a láthatár,
már megszólal egy kismadár...

Félénk kis hangja élesen
hasít a csöndbe fényesen,
a csöppnyi rés utat talál,
s kigyúl az első napsugár...

Amott a sápadt Napkorong,
a hegy mögött most felborong
- aranyló tányér, égi jel -
most minden madár énekel...


Új Tavaszt, új napot köszönt,
az ének szárnyal odafönt,
betölti szívünk dallamát:
Jó reggelt! Ébredj föl, Világ!

2017. február 17., péntek

Tavasz lesz...

Lassan lecsúszik a tél
könnyű, fehér fátyoltakarója
- a jég olvadni kezd -
ezüst-cseppeket hint a hóra, s
szél-hárfa csengő dallamán
új tavasz ébredez...
- fák sóhajtanak -
ágaik nyújtóznak a fényben,
orromban friss fű szagát
érzem: virágok illatát,
kék pille szárnyát bontogatja,
rámosolyog a Napra, s
egy harmatcsepp áttetsző
prizmáján keresztül
ragyogó színekre bomlik
a Világ...