Nyár esti hangulat

Távolból érkezik a hang

- ezüstös kis harang -

elomlik, szétterül a tájon,

mint puha, sötétkék bársony

simul tenyerembe a csend:

odafönt, idelent, lassacskán

eggyé válik, összeolvad az éj

- tücsök zenél -

köveken csobbanó patak

hullámai alatt szunnyadozik

az est, sóhajtva lélegezni

kezd körös-körül a táj, s az

álmodó nyári éj hajnal

csókjára vár...

Körforgás

.. egy kőbe zárt virág ...

festett, színes falak

régi templom, amit elnyelt a sivatag

arcképek, kottára

jegyzett dallamok, versek

örök érvényű gondolatok

- nyomok -

amiket emberek véstek

az Idő kerekére...

a kerék forog, s a körforgásnak

soha nincs vége...

segítesz élni, én segítek neked

egymás lelkébe írtunk láthatatlan

jelet, s a Jel - ha igazi volt -

örökre megmarad

- hangok -

- érintések -

- szavak -

érzések, amiket egymásnak

adunk, mert kiválasztottak:

emberek vagyunk - érző

szenvedő, Világot megváltó

lények, küldetésünk a harc

és jutalmunk az Élet...